Bár ezúttal nem tematikus számot állítottak össze a szerkesztők, a téma aktualitásából adódóan a folyóirat újabb száma mégis elsősorban az egészségturizmus különböző típusait és vetületeit mutatja be. Ízelítő a tartalomból:
· Hogyan gondolkodnak a wellnessről a Földgolyó túloldalán? Mi vonzza az „ép testben ép lélek” elvet valló turistákat? Ezt mutatja be egy ausztrál szerzőpáros „Wellnessturisztikai szolgáltatók Ausztráliában: meghatározás, tipológia és aktuális helyzet” című cikkében. A tanulmány a TTRA 2010 szeptemberében Budapesten megrendezett konferenciáján elhangzott előadások összefoglalása.
· Miért fontos, hogyan lehet az egészségturizmus egy sokkal közelebbi desztináció, az Észak-alföldi régió kitörési pontja? A Turizmus és Regionalitás rovat cikke a régió egészségturizmus-potenciálját méri fel, számba véve a kínálatot, a forrásallokációt, a fejlesztéseket, rámutatva a meglévő ellentmondásokra és javaslatokat téve a fejlesztési irányokra.
· A fürdőkultúra szerepét a termékfejlesztésben általános szintre emeli a Harsányi János Főiskola szerzőgárdája a Turisztikai Termékek rovat első cikkében. A főiskola hallgatóinak nemzetközi forrásfeldolgozásán alapuló tanulmányuk – az egészségturizmus történeti áttekintését követően – megvizsgálja, hogy a különböző desztinációkban az egészségturizmus mennyire került a turizmuspolitika fókuszába.
· A hazai turizmus egyik legkevésbé kutatott területét, az egészségturizmus speciális helyszíneit, a termál- és gyógykempingeket tárgyalja a Turisztikai Termékek rovat második cikke. A szerző megállapítja, hogy az egészség, a természet iránti növekvő érdeklődés lehet az alapja a hazai kempingek újjáéledésének, s mivel a termál- és gyógykempingek teljes mértékben illeszkednek a keresleti trendekhez, a vendégforgalmukban már tapasztalható a növekedés.
· Csak első ránézésre „lóg ki a sorból” a rovat utolsó cikke, amely egy másik terület, a magyar gasztronómia és vendéglátás helyzetét foglalja össze. Közelebbről megvizsgálva a kérdést nyilvánvalóvá válik, hogy a korszerű és egészséges, ugyanakkor a nemzeti sajátosságokat megőrző konyha – sok egyéb haszna mellett – hozzájárul az egészségturizmus fejlődéséhez is. A Kodolányi János Főiskola Gasztronómiai Szakkollégiuma 2008 tavaszán határozta el egy, a témát átfogó kutatás lebonyolítását.
· Turizmusmenedzsment rovatunkban három „húsba vágó” témát vizsgálunk. Elsőként a (volt) Önkormányzati Minisztérium megbízásából az egészségturizmus munkaerő-piaci helyzetéről készült tanulmányt mutatjuk be. Az elmúlt évtizedben számottevő fejlesztési forráshoz jutott a terület, ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztések meghaladták a humánerőforrás felkészültségét, és az oktatási rendszer sincs pontosan tisztában azzal, hogy milyen szakemberekre van szüksége a szolgáltatóknak.
· A fenti források hasznosulását elemezte az Állami Számvevőszék tanulmánya a támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálatáról. Bár a turisztikai vonzerőfejlesztés gazdasági hatásai korlátozottan mérhetők, többek közt a beruházási multiplikátor mérésének szükségessége és lehetősége is igazolódott, akárcsak e beruházások közvetett hatása a települések vendégforgalmára és a helyi önkormányzatok bevételére.
· A munkahelyteremtés és a különböző gazdasági mutatók mellett egyre nagyobb figyelmet kap a nemzetgazdaságban, illetve az egyes iparágakban is az életminőség. A turizmus és az életminőség kapcsolatának vizsgálatára egyrészt a turista, másrészt az őt fogadó célterület lakosságának vonatkozásában kerülhet sor. Az utóbbi viszonyt, összefüggést tárta fel az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet és a Kodolányi János Főiskola közös kutatása, amelyet az „Egy magyarországi fürdőváros lakosságának életminősége: az orosházi eset” című cikkükben ismertetnek.
· Az egészségturizmus egy Magyarországon még viszonylag új szegmense, az ún. egészségügyi turizmus lehetőségeit vizsgálja a változó európai uniós jogszabályok függvényében „A határon átnyúló egészségügyi ellátás perspektívái” címmel megjelent írás. A nemrégiben alakult Magyar Egészségügyi Turisztikai Tudományos Társaság elnöke munkatársaival annak járt utána, hogy mit várhatunk az új direktívától, és mi az eddigi lassú haladás oka.
A Tallózó rovatban két kötetet ismertetünk: Melanie Smith és Puczkó László „Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika” című szakkönyvét, valamint a Tusor András és Zsolnai Gábor szerkesztésében megjelent, „XXI. századi magyar gasztronómia” című könyvet. A folyamatosan fejlődő TourMIS adatbázisról is szó esik, ezúttal a rendszer nyújtotta új előrejelző eszközöket mutatjuk be. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban megpróbálunk „tiszta vizet önteni a pohárba”, az egészségturizmus fogalmi lehatárolása és trendjeinek válogatott bibliográfiája segítségével.
| 
