A „Védjeggyel a csúcsra” című könyve közérthető nyelven próbál betekintést adni egy, az ügyvédek által is sokszor misztikusnak tartott jogterület rejtelmeibe. Mi adta az ötletet a hiánypótló mű összeállítására?
Éppen ez a misztikusság adta az ötletet; ezt szerettem volna eloszlatni, az általános tévhitek tisztázásával, a tudásanyag rendszerezésével. Mindezt oly módon igyekeztem megtenni, hogy abból bárki elsajátíthassa – és saját vállalkozásával kapcsolatban alkalmazni is tudja – a védjegyekkel kapcsolatos alapismereteket. Emellett, célom közelebb hozni ezt a területet a jogászokhoz is, főként az ő kedvükért szerepel a könyvben megannyi jogeset, az egyes fejezetekben leírtak alátámasztására.
Ajánlják a könyvet „Vállalkozóknak, akiknek vannak vagy lesznek versenytársaik. Ügyvédeknek, jogászoknak. Marketingeseknek, akik márkanevet adnak, brandet építenek. Védjegyek, márkák iránt érdeklődőknek.” Milyen főbb szempontok alapján készült el a könyv?
A könyv szeretne minél szélesebb olvasóközönségnek megfelelni, ezért a szerkezete többsíkú. Azon túl, hogy fejezetekre van osztva, – a védjegyek alapjaitól, az uniós védjegyjogon át a domainekkel kapcsolatos ismeretekig – az egész könyvet végigkíséri egy humorosabb, kifejezetten a közérthetőséget segítő történet, amelynek Lúzer Elek a főszereplője. Ezt követik a lényegre törő, rendszerezett leírások az egyes témákban, majd pedig a már főként jogász célközönséggel rendelkező esetleírások – rendszerint a fejezetek végén. Igyekeztem egy bárki számára könnyen használható, haszonnal forgatható kötetet összeállítani.
Elég olvasmányosra sikerült megírni a könyvet, ami a szélesebb, általánosságban olvasni szerető emberek számára is érdekes könyv. Mennyire törekedtek a közérthetőségre?
A közérthetőség első számú szempont volt. Nem egy újabb egyetemi tankönyv-jellegű könyv kiadása volt a cél, s nem is a védjegyekkel kapcsolatos jogi tudásanyag teljes körű átadása. A sokrétű célközönség tájékoztatásához azonban elengedhetetlenné vált egy olyan kötet összeállítása, amely valóban bárki számára élvezhető – akár még abban az esetben is, ha mindennapjaiban ritkán fogja hasznát venni ennek a tudásnak.
A könyv „Nincsen védjegy áru nélkül – Áruk és szolgáltatások osztályozása” fejezetében közérthetően bemutatja a védjegyek osztályba sorolását. Milyen mértékben várható reálisan, hogy a már jó áruval, szolgáltatással rendelkező vállalkozások egy ilyen kiadvány megismerése után védjegy oltalmat szerezzenek?
A könyv elolvasásától – ahogy már említettem is – senki sem lesz szakértője a témának, hiszen nem ad teljes körű ismereteket. Az áruosztályok bemutatása is inkább kedvcsináló céllal készült; a vállalkozó mindezek alapján már annyit el tud dönteni, valóban „jó áruval, szolgáltatással” rendelkezik-e, érdemes-e szakértőhöz fordulnia a megfelelő lépések megtételéhez. Nekünk pedig, akik a védjegybejelentésekkel foglalkozunk, előnyt jelent, ha „felkészült” ügyfelekkel foglalkozhatunk, akik már többé-kevésbé azt is meg tudják határozni, milyen áruosztályokba sorolandóak saját termékeik. Az ügyfeleknek is könnyebb egy olvasmányos könyvből megérteni a témát, mint ha nekünk kellene elmondanunk szinte az egész könyvet, szóban, s ettől az ügymenet is gyorsabb, hatékonyabb lesz.
A „Mit tegyek?” című fejezet gyakorlati útmutatókat javasol különböző domain ügyekre. Melyik részek lehetnek a legérdekesebbek az átlagos, a domain területtel most ismerkedő olvasók számára.
Ha alaposan meg akarja ismerni a témát, mindenki azzal jár a legjobban, ha az egész könyvet módjában áll elolvasni: így biztosan teljes képet kaphat. Ha erre nincs ideje, a védjegyekkel kapcsolatos bevezető részt azért mindenképpen érdemes átböngészni, mielőtt a specifikusan domainekkel foglalkozó „Domain védelem” c. fejezetbe kezdene, amely tartalmazza a magyar szabályozáson túl a .eu domainek esetét, és több esettanulmányt is.
Mit vár a „Védjeggyel a csúcsra!” könyv megjelenésétől? A könyv felélénkítheti a magyar védjegypiacot?
Remélem, hogy a kötet megjelenése segít majd eloszlatni az emberek fejében élő általános tévhiteket a védjegyekkel, domainekkel, cégnevekkel kapcsolatban; s az új információk birtokában a vállalkozók is másként fognak hozzáállni a védjegyekhez, valóban felértékelődhet a szemükben az oltalom fontossága.
Tervezi-e további szakkönyv írását? Mik a további védjegyes tervei?
További szakkönyv írásáról egyelőre korai volna beszélni; jelenleg a „Védjeggyel a csúcsra!” fordításával, külföldi kiadásával vagyok elfoglalva. A külföldi piacok elérése védjegyes terveim szempontjából is fontos: a magyar piac lehetőségei egyre szűkülnek, szükség van a terjeszkedésre.
| 
