- Mitől más a szakszerű ipari fotózás, mint amikor egy amatőr fotós a nyakába vesz egy jó Canon vagy Nikon gépet és elkezd fényképezni?
Azt látni kell, hogy maga az ipari fotózás témaköréből adódóan elsősorban terepi munkát igényel, ami komoly előkészítés előz meg. Sok esetben komoly biztonságtechnikai előírásokat kell betartani a fotózás során, szükség lehet különböző védőfelszerelésekre, nem szabad idegenkedni egy kis kosztól. Ez a műfaj nem feltétlenül a steril stúdiók nyújtotta kényelmes fotózási lehetőségekről szól és ezért elég markáns vonalat húz az amatőr fotózás és az ipari fotózás közé.
- Hogyan kezdődik egy ipari fotózás? A megrendelés után először terepszemlét tart és az alapján választja meg a fényképezés idejét és technikáját?
Pontosan így! Függetlenül attól, hogy megrendelő áll-e a munka mögött, vagy csak saját magam szórakoztatására készítek felvételeket, mindenképpen egy terepszemle előzi meg a tényleges fotózást. Konkrét megrendelés esetén a megrendelővel közösen tisztázni kell a felhasználási célokat, ez nagymértékben meghatározza az alkalmazott technikát, a fotózás időpontját és a fotózásra fordított időt. A felhasználási célokat a munkafolyamatok megtervezése követi.
Azt nem mondom, hogy az előzetes felmérések során nem készítek fotókat, mert ez nem így van, hiszen a zsebemben mindig lapul egy kis kompakt gép ami sok esetben segíti a munkámat, később a fentiek alapján már célirányosan megyek vissza a helyszínre és végzem a fotózást.
- Egy alkalommal készülnek a képek vagy általában több időpontban is fényképez az ipari fotós?
Helyzete válogatja. Jobban szeretem a több időpontban rejlő lehetőséget kiaknázni, mint kizárólag egy alkalomra korlátozni a fotózást. Annak ellenére, hogy a fényképészet a pillanat megörökítéséről szól én vallom, hogy a tartalmas képek készítéséhez igenis időt kell szánni.
- Egyszerre több géppel és objektívvel dolgozik?
Természetesen igen, mindig az adott témához igazítva a gép- és objektívválasztást.
Előfordult egy mélyfagyasztó kamra fotózásánál, ahol -40°C fok volt a kamrában, hogy a digitális technika csődöt mondott, ott bizony elő kellett venni a jól bevált régi analóg filmes gépet.
- Milyen fényképezőgép márkát használ és kedvel?
Jelenleg NIKON gépeket és objektíveket használok, teljes megelégedéssel, de elmondható hogy bármely fényképezőgép gyártó terméke megfelelhetne a feladataim elvégzéséhez.
- Hogyan oldja meg a nagyméretű képek munka közbeni adattárolását?
Alapvetően CF kártyára RAW formátumban dolgozom, és a nyers képeket egy RAID 1-es (tükrözött adattárolás) szerveren tárolom. Időnként selejtezem a képeket, de még így is folyamatosan kell bővítenem a tárolókapacitást. Fontos, hogy a fotózás végeztével mindig készítek biztonsági másolatot a felvételekről, adatkátyát csak és kizárólag a kétszeres másolat megléte után törlök. A jelenleg kereskedelmi forgalomban beszerezhető CF kártyák közül is a kisebb kapacitású kártyákat (4-8 GB) részesítem előnyben, mondván ha valamelyik véletlenül munka közben meghibásodik, akkor legalább nem az egész anyag semmisül meg.
- A jó ipari fényképek készítéséhez a szakmai hozzáértés, jó technika mellett jó idő is szükséges. Mennyire fontos ehhez a türelem?
Ez pontosan így van! Valóban elengedhetetlen segítség a professzionális technika, a ráfordított idő és a türelem. Úgy gondolom, hogy türelem nélkül nem lehet komolyan fényképezni.
- A napsütés miatt előfordul, hogy egy témakörben a nap állása miatt különböző napszakban készülnek a képek? Ebben az esetben mire kell főleg figyelni?
Amennyiben szabadtéren fotózok, ugyan úgy, mint minden egyéb témánál, itt is fontos a nap bevilágítási szöge. Más-más hangulata van egy reggeli, vagy esti súrlófénynek a felvételen, mint a déli kemény világítású kontrasztos felvételeknek. Általánosságban elmondható, hogy a mai digitális technika adta lehetőségek sajnos kevés dinamikatartománnyal (6-9 Fé) rendelkeznek míg a filmes technika a 20 Fé-vel is könnyedén megbirkózik. Ezért fontos hogy megtanuljunk úgy látni, mint ahogy a CCD/CMOS “lát” a fényképezőgépben! Ez egy igen nehéz feladat. A dinamikatartomány problémájára kiváló megoldást kínál a HDR technika, amit a jó ízlés keretein belül használva valóban csodálatos képeket készíthetünk. Nem utolsó sorban, de megemlíteném még a helyes fénymérés alkalmazását is, hiszen sok mindent lehet utólag korrigálni, de egy szélsőségesen alá/fölé exponált felvételből csak nagyon nagy kompromisszumok árán lehet használható képet készíteni.
- Az ipari fotóanyagok elkészültéig a helyszíni fényképezés vagy az utómunkálatok az időigényesebbek?
Mivel az általam készített fotók elsősorban dokumentációs célt szolgálnak, az utómunkára nem kell aránytalanul sok időt fordítanom, de tagadhatatlan, hogy egy-egy kedvenc képpel órákat foglakozom. A már említett HDR képek készítése is több időt igényel mint az átlagos képfeldolgozás. Sokan célszoftvereket használnak egy nagy dinamikatartományú kép összerakásához, én inkább a Photshop vagy az ingyenes GIMP képszerkesztő program nyújtotta rétegtechnikával készítem ezeket a képeket, ami így sokkal-sokkal szabadabb kezet ad.
Az utómunka alatt természetesen nem csak a képek feldolgozását kell érteni, hiszen megrendeléseim nem mindig állnak meg a fotózás és a digitális anyag átadásánál, hanem néha a komplett kiadványszekesztés is ide tartozik.
Az Industrial Photo elérhetősége: www.industrialphoto.hu | 
